Varázslatos lények A-tól Z-ig

 Varázslatos lények A-tól Z-ig
(néhány betű kivételével)




A



mint Amazon

Az amazonok (Aμαζόνες) a görög mitológiában szereplő harcos női nép, bár nem kizárt, hogy a valóságban is léteztek. Valószínűleg a kis-ázsiai Pontuszban éltek, és kalandozásaik során bejárták az egész ókori világot Egyiptomtól Hellász északi részeiig. Úgy tartják, hogy több várost is alapítottak, így például Ephesszoszt vagy Szmürnát. Az amazonok két istenséget tiszteltek a leginkább: Artemiszt és Arészt. A legenda szerint apjuk Arész, anyjuk pedig Otréra volt.
Az amazonokat gyakran úgy emlegették mint a nők, akik úgy harcolnak mint a férfiak. Csak a nők harcoltak, ők töltöttek be minden tisztséget, s királynők uralkodtak felettük. A hagyomány szerint egyszerre kettő volt, az egyik a hódításokat vezette, a másik a meghódított területeken uralkodott.
A kizárólag női társadalom utánpótlását többféle módon oldották meg. Egyrészt a közeli településekről csábítottak férfiakat magukkal az erdőbe, és a megszülető gyermeket, ha leány volt megtartották, ha viszont fiú, akkor vagy megölték, vagy őt is felnevelték, és szolga lett belőle, aki gyermeket nemzett nekik. A csatákban is több hadifoglyot ejtettek, akik közül a legrátermettebbektől szültek gyermeket, utána kivégezték őket.
Nevük amadzoi görög nyelven annyit tesz: emlőtlen/kebeltelen. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a legenda szerint az amazonok eltávolították (levágták, kiégették vagy elszorították) jobb mellüket, hogy a tegez pántja ne zavarja őket. Lóháton harcoltak, legfőbb fegyverük a nyíl és az íj volt, de harcoltak karddal, kétélű bárdokkal és felszerelésükhöz tartozott egy félhold alakú pajzs is, amely csak az amazonokra volt jellemző.
Müriné királynő vezetésével a legendák szerint ők tudták először feldúlni Atlantiszt, elfoglalni Gorgont és Líbiát valamint Phrügiát.
Héraklésznak a kilencedik feladata kapcsolódott az amazonokhoz, amelyben az amazonok királynőjének, Hippolütének az övét kellett megszereznie. Az öv az amazonok legszentebb ereklyéje volt, amelyet apjuktól, Arésztól kaptak. Héraklésznek sikerült teljesíteni a feladatát, de meg kellett ölnie hozzá Hippolütét. Thészeusz elrabolta Hippolüté húgát, Antiopét és magával vitte Athénba, ahol feleségül kényszerítette magához. Az amazonok vissza akarták kapni királynőjüket, és feldúlták egész Attikát, ám Athén seregei győztek.
A trójai háborúba az amazonokat Pentheszilea királynő vezette Trója oldalán, Priamosz királyt támogatva. Akhilleusz nyilával jobb mellénél megsértette Pentheszileát, aki nem halt bele sérülésébe, és nagy szerelem lángja lobbant fel közöttük.
Az ókorban több, mint négyszáz vázafestményen találkozhatunk amazonokkal, főképp Héraklésszel vívott harcaik közben. Pheidiasz híres szobra, a „Sebesült amazon" római másolatokban maradt fenn. Az újkorban a hasonló témájúak közül a leghíresebb Peter Paul Rubens festménye, az „Amazonok harca".


Á



Mint Árnyak könyve

Az Árnyak könyve (Liber Umbrarum, Book of Shadows, rövidítve BoSh) a wicca és egyes más újpogány vallások követői által használt könyv. Nem egy konkrét könyv, hanem kovenenként (közösség) eltérő, de egyedülálló wiccáknak vagy boszorkányoknak is lehet. A könyv mágikus és vallási szövegeket tartalmaz, köztük az adott közösség vagy boszorkány szertartásait és filozófiáját; szerzője lejegyzi benne a boszorkánysággal kapcsolatos tudását, tapasztalatait, megfigyeléseit, és mindazt, amit arra méltónak talál, hogy továbbadhassa a következő nemzedékeknek. A benne őrzött tudás, a lejegyzések az idők folyamán egyre bővüljenek, friss tudással ötvözve a régit.
A hagyományos wiccában, ami főként kovenközpontú, a könyvet mindenki kézzel másolja le saját főpapja vagy főpapnője könyvéről, az eklektikus wiccában azonban inkább egyfajta személyes napló. A hagyományos wicca közösségek által birtokolt könyvek, bár több változatban léteznek, valamennyire hasonlítanak a vallást elsőként popularizáló Gerald Gardner könyvéhez. Bár Gardner maga afféle személyes naplónak tekintette a sajátját, az őt követők legtöbbje vallási szövegként kezeli.
Tartalmazhatja a következőket: varázslatok és rítusok leírása, imák, mágiára vonatkozó ismeretek, gyógynövényes receptek, táblázatok (pl. a holdtölték időpontja), szimbólumok, istenségekről szóló írások, a kovenről szóló fejezet, személyes tapasztalatok. A könyvet őrizve és elzárva szokás tartani, megóvva az ártó szándékkal, negatív energiákkal és a kíváncsi tekintetekkel szemben.

B



mint Boszorkány
A boszorkány (másképpen boszorka) a néphit szerint olyan nő (késöbb akár férfi), aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegséget, pusztulást hoz. A hasonló feltételezett képességekkel rendelkező férfiakat boszorkánymesternek nevezték.
A modern korban a boszorkány fogalom gyakran pozitív értelemben használatos és a női nem ügyességét, illetve okosságát jellemzi – de negatív értelemben is előfordul, gonosz módon viselkedő vagy intrikus nők szidalmazására.
A török nyelvek azonos jelentésű baszargan, baszirgan szavából származik, amely az ótörök basz- („nyomni”) igető származéka (ez az eredete a magyar „baszni” szónak is). A boszorkány tehát eredetileg olyan lény volt, aki a babonás hit szerint rátelepszik az alvó ember mellére, megnyomja, és ezzel kínzó álmokat idéz elő. Ez a jelentés megmaradt a lidérc fogalmában (lidércnyomás). A boszorkány szó játékos, becéző formái a boszorka és a boszi.
A bűbájos és az igéző
A boszorkányok egyik elnevezése a magyar nyelvi tájakon a bűvös-bájos, bű-bájos volt, tevékenykedése pedig a bűvölés-bájolás. Értelemszerűen e szavak jelentése a gonosszal, a romlottal kapcsolódott össze. Az érdekesség ebben az esetben a bű és a báj gyökérszavak jelentése, eredete és kapcsolata a boszorkánnyal. Ezek ugyanis az ótörök báj szóból erednek, ami nem mást jelent, mint „köteléket”, „szalagot”, „bilincset”. A magyar „báj”, „bájos” szavak jelentéséből azután az idők folyamán kikopott a pejoratív jelentés és csupán a „lebilincselő”, „mozdulatlanná tevő” átvitt értelmük maradt meg, a jelentésben mélyen elbújva. A szó eredeti jelentését legjobban a boszorkány jelentésű bűbájos (vagyis „igéző”, „rabul ejtő” személy) őrizte meg. A kötés-oldás rítusa kapcsán erre még visszatérünk.
A boszorkányokat nevezték még varázslónak, embervesztőnek és ördöngösnek. A varázs szó viszont a szláv vražtli-ból ered amihez az árt, megigéz, jósol jelentések kapcsolódnak. Értelemszerű, hogy az átvett jövevényszavak valamit megőriztek eredeti jelentéseikből, hiszen a magyar varázsló tevékenységéhez ezek a fogalmak kapcsolódnak

c



mint Cerberus

A görög mitológiában Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó alakú Ekhidna gyermeke. Kerberosz háromfejű kutyaként látta meg a napvilágot, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona. Mégis sikerült pár földi halandónak túljárnia Kerberosz eszén.
Így az első, aki az Alvilágba léphetett, Orpheusz volt, aki édes zenéjével elandalította a háromfejű szörnyet. Héraklész tizenkettedik munkája pedig az volt, hogy hozza fel Kerberoszt az élők világába. Az ókori görögök azt tartották, hogy amikor a halott rángatózik, akkor Kerberosz vérfagyasztó üvöltését hallja. Az Alvilágba Aineiasznak is sikerült lejutnia, aki a Szibüllától kapott altató hatású pogácsával kábította el a szörnyet.
Dante Isteni színjátékában Kerberosz a pokol 3. bugyrában élt.
D



mint Démon

A démon eredetileg istent jelentett (görögül: δαίμων). Később az isteneknél alacsonyabb, az embereknél magasabbrendű lényeket jelölték ezzel a névvel.
A démonok, a mitológiákban az istenek és az emberek között állnak és lehetnek jószándékúak, vagy akár gonoszak is. Azonban legyen akármilyen jellemű is, a legtöbb démon képes a tudat befolyásolására, mások megszállására. Szinte minden nép mitológiájában találkozhatunk velük: az ókori egyiptomiak képzelete szerint mérhetetlen sok ily démon van, kik mindenütt az ember közelében laknak, a vízben, földben s levegőben. Az indusok körülbelül 30000 démont imádnak. A kaldoknál is vannak tűzi, légi stb. szellemek. A perzsáknál vannak jó s rossz szellemek, izedek és dewek, amazok Ormuzd országában laknak, emezek Ahrimanéban. A zsidóknál is később, mikor a babiloni fogság idejében a perzsákkal érintkeztek, kifejlődött egy démonologia, mely alapjában hasonlít is a perzsára.

A görögöknél

Az ókori görögöknél a démonok, mint a főistenek kísérői, szolgái jelennek meg, s mint ilyenek külön egyéniséget s nevet kapnak (pl. Deimosz és Phobosz Arész mellett), részint pedig egyes emberekhez (népekhez is) vannak kirendelve, s azokat kísérik születésűktől kezdve halálukig. Majd úgy képzelik, hogy minden embernek lehet jó és rossz démonja (agathodaimon, kakodaimon), majd hogy azon egy démon tesz jót és rosszat. Ilyen démon híres példája Szokratész daimonionja, akinek szavát hallja s aki őt mindig a rossztól megóvja. Az újplatonikusok rendszerében a démonok fontos helyet foglalnak el, alsó istenségek, kik istenek s emberek közt közvetítenek s az isteni parancsokat hajtanak végre.


E



mint Élőhalott

Az élőhalott szó gyűjtőnév azokra a természetfeletti lényekre, amelyek valaha elevenek voltak a szokásos értelemben, meghaltak, ezt követően azonban tovább léteznek az élők világában vagy szellemi (mint a kísértetek), vagy anyagi (eleven holttest) formában. Különböző típusú élőholtak változatai a legtöbb kultúrában szerepelnek és számos irodalmi alkotásban is, különös tekintettel a fantasy és a horror műfajokra.

Élőhalott-típusok

Anyagi

Azok az élőholtak, amelyek továbbra is rendelkeznek a testükkel.

Szellemi

Testetlen lelkek.

F



mint Farkasember
Az farkasember vagy vérfarkas olyan ember, akit egy átok farkassá változtatott. Ilyenkor emberi mivoltából kivetkőzve viselkedik. Eredeti görög neve, a λυκάνθρωπος, a görög lükosz (farkas) és az anthróposz (ember) szavak összevonásából keletkezett. A csehek ősi mitológiájában vlkodlak, a lengyeleknél wilkolak a neve; egyéb szláv elnevezései vukodlak, vukodlak, vurkolak, kudlak; a germánoknál werwolf (ógermán emberfarkas jelentésű szó, ebből a mai angol werewolf); a románoknál priculici vagy a szláv névből származó vîrcolac.
A farkasember legendája az emberiség egyik legősibb és legismertebb mítosza. A farkasemberekről szóló, alakváltó történeteket megtaláljuk mindenhol, ahol a világon írott történelem létezik. Elemeiben a samanizmusra megy vissza. Olyan területeken is találkozni párhuzamaival, ahol nem élnek farkasok (Brazíliában jaguárember, Japánban rókaember).
Az európai folklór szerint a vérfarkasok megkülönböztető jegyeket viselnek magukon emberi alakjukban is : ilyenek például az összenőtt szemöldök, a hegyes körmök, az imbolygó járás. Az egyik alapvető módszer hogy megállapítsák egy emberről hogy vérfarkas, hogy vágást ejtenek a testén, és a seb belsejében szőr látszódik ( o.O)

A vérfarkassá válás jónéhány különböző módszerét írták le az idők folyamán. Az egyik legegyszerűbb az, ha az ember meztelenre vetkőzik és egy farkasbundából készült övet teker a dereka köré. Néhány helyen egy farkas egész bundáját említik. Más esetekben a teljes bőrfelületet kell bekenni különféle mágikus kenőcsökkel. Esővizet inni egy állat lábnyomából, vagy egy korty egy elvarázsolt forrásból szintén hatékony módszerei az átváltozásnak. A 16. századi svéd író, Olaus Magnus szerint a litván vérfarkasok egy speciális alapanyagokból készített sörtől változnak át, míg Ralston az Orosz Énekek című könyvében a még mindig elterjedt bűverejű átváltoztató éneket is leírja. Olaszországban, Franciaországban és Németország területén elterjedt hiedelem szerint vérfarkassá változni szerdán és pénteken éjjel lehetséges, teliholdkor, ha a telihold fénye az ember arcára vetül. Más esetekben az átalakulás valamiféle sátáni eskü letétele után következik be. (xD)
Hol találkozhattok velük?

G




mint Griff
A griff vagy más néven griffmadár (Kerúb [is]) egy mitológiai állat, amelyet oroszlán testtel és sasszárnyakkal képzeltek el az ókorban. Neve a görög szóból ered, melynek jelentése csőr, kampós orr. Nemcsak szárnya, de hatalmas csőre és veszélyes karmokban végződő mellső lába a sasra emlékeztet. Ugyanakkor hátsó lába és izmos, bundás mellkasa, sőt sokszor még a feje is az oroszlánt idézi.
Bár nem létező állatról van szó, ábrázolásaival a mai napig találkozhatunk. A griff visszaköszön a festményekről, szobrokról, regényekből. Nagyon rettegett állat volt, míg be nem bizonyult, hogy nem létezik. Az oroszlán az állatok királya, a sas a levegő uralkodója, így egy olyan szörny jött létre, mely mind a szárazföldi, mind a repülő állatok királyává vált, úgy gondolták, a sárkányokat is legyőzi.

Hol élt?

Ezen a tényen az ókori tudósok sokat vitáztak. Ám egyben egyetértettek: a griff kedveli a barátságtalan, kopár, sziklás hegyoldalakat, olyan helyeket „ahol a madár se jár” - azaz a gondolatok világában (mennyek országa) [is]

Mit evett?

A griffek nagytestű állatokra vadásztak, a magasból csaptak le és erős karmaik és szárnyaik segítségével a levegőbe ragadták az áldozatot, majd lakhelyükre vitték, ahol kampós csőrükkel marcangolták szét a prédát.

Hol rakott tojást?

Fészkeit sziklákra vagy üreges barlangok mélyére helyezte, itt védve voltak a tojások mindenféle vadállattól. Tojásuk állítólag kristályhéjú volt. A leírások szerint a griffek egész életükben hűségesek, ha társuk elpusztult, örökre magukra maradtak.

Csak legenda

Sir John Tenniel griff illusztrációja Lewis Carroll Alice Csodaországban című művéhez.
Griffmadarat valóban senki sem látott, így valószínűleg az egész egy legenda. Különböző hiedelmek keringtek róluk, köztük itt van pár:
  • Állítólag
    • a griffeket – a szarkához hasonlóan – megbabonázta az arany és mindenféle drágakő csillogása
    • a griff tolla gyógyítja a vakságot
    • ha mérgezett italt griffkaromból készült pohárba öntik, az ital elszíneződik
    • Nagy Sándor egyszer elfogott két griffmadarat, és kiéheztette őket. A két griff, miután kiszabadult, megragadta Nagy Sándort, aki hét nap, hét éjszaka repült velük.

A griff leírása

A griff [fr: griffon, en: griffin, gryphon] a leggyakoribb képzeletbeli lény a heraldikában. Oroszlán alsóteste van farokkal, valamint sas felsőteste sasszárnnyal, -lábbal, -karmokkal és sasfejjel, rajta oroszlánszerű fülekkel (miáltal a griff-fej jól megkülönböztethető a sasfejtől). Szokványos helyzete az ágaskodó. E nagy „madár”, illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létező alakjából alakult ki. Az angol heraldikában előfordul a szárnyak nélküli ún. hím-griff is. Ezek helyett néha aranysugarak vagy tüskék nyúlnak ki a testéből. Néha két hosszú, egyenes szarvval is ábrázolják. Egyes angol szerzők a griff egyik fajtáját az alce névvel illetik, de erre nem található tényleges címertani példa.A [török] és [perzsa] emberek a griffet - a szimurgot - és a többi „összetett állatot” sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi.


H


mint Horcrux
A horcrux szó J. K. Rowling Harry Potter-sorozatában olyan tárgyat (ritkábban élőlényt) jelent, amely megőrzi a belé helyezett emberi lélekszilánkot (a lélekből kiszakított darabot). Készítésének célja a halhatatlanság elérése, mert megőrzi tulajdonosa lelkének egy darabját, így ha a test el is pusztul, a lélek megmarad és tovább él. A horcrux nem engedi a lelket a túlvilágba távozni, mivel annak egy darabját itt a földi létben tartja addig, amíg magát a horcruxot meg nem semmisítik.

Készítése

A horcruxok a fekete mágia eszközei közé tartoznak, nem ismertek széles körben. Elkészítéséhez a készítőjének ölnie kell: az emberi életet kioltása szétszakítja a lelket,mert az természet ellen való cselekedet, és az így a leszakadt lélekdarabot a gyilkos egy bizonyos – Rowling által le nem írt – sötét varázslattal egy tárgyba vagy élőlénybe helyezheti. Ekkor nevezzük a tárgyat/élőlényt és a benne lévő lélekdarabot horcruxnak.
A lélek szétszakítása igen veszélyes és kockázatos dolog, mert az ember lelke túlzottan megsérülhet, vagy akár meg is semmisülhet. Ha valaki nem egy, hanem több horcruxot készít, a többszöri csonkítástól a veszély sokszorosára fokozódik. A szétszakított lélek helyreállítása elvileg lehetséges, de igen fájdalmas (esetenként halálos), mert szívből jövő megbánás szükséges hozzá.

Elpusztítása

Egy horcrux elpusztítása egyáltalán nem egyszerű dolog: oly módon kell elvégezni, hogy a horcrux ne legyen képes regenerálni önmagát. Az elpusztítás kevés eszközéből a Harry Potter-sorozat olvasói kettőt ismerhetnek: a Baziliszkusz mérgét és a táltostüzet.
A történetben több horcruxot Griffendél Godrik kardjával pusztítanak el. Ez azért lehetséges, mert a karddal korábban Harry megölt egy Baziliszkuszt, s mivel a fegyvert hajdan koboldok kovácsolták, az rendelkezik egy mágikus tulajdonsággal: magába szív mindent, ami erősíti. Így őrizte meg az óriáskígyó mérgét


I



mint ?


J



mint Jeti
Jetinek a nyugati civilizációban egy nagy, főemlősszerű, a jelentések szerint a Himalájában élő lényt neveznek. A név a tibeti yeh-teh-ből származik; ennek jelentése (zavaró módon) „kicsi, emberszerű állat”. A Himalája más népei jeren néven ismerik.
Bizonyos fizikai bizonyítékok (mint például fészkek) azt sugallják, hogy a jeti egy ismeretlen főemlős, egy megmaradt emberszabású, esetleg egy medvefajta lehet.
A legtöbb tudós és szakember elégtelennek minősíti a bizonyítékokat, és a jetit legendának, vagy bizonyos valós jelenségek rossz értelmezésének tartja.[1] Mindezek dacára sokan hisznek a jetiben.
A jeti talán a legismertebb kriptid a Loch Ness-i szörny mellett. Az oxfordi Brooks Egyetem kutatói két Északkelet-Indiában talált – a helyiek szerint a „vad erdei embertől” (a jeti egy helyi változatától) származó – szőrszál genetikai vizsgálata alapján arra jutottak, hogy viselőjük egyetlen ismert fajhoz sem tartozik.[2] Ez a lelet később tévedésnek bizonyult.[3]
A jeti elképzelése feltűnő hasonlatosságot mutat a világszerte minden kevésbé lakott területen elterjedt, óriás majomemberekről szóló történetekkel, amelynek révén amatőr kutatók általában összemossák ezeket az elnevezéseket. Mindazonáltal jeti néven a Himalájában megfigyelt jelenségeket tartjuk számon.

K



mint Kentaur
A kentaurok (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában.
A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.
Történt ugyanis, hogy az örökké féltékeny Héra párt keresett magának, hogy megbosszulja Zeusz félrelépéseit. Ixiónt alkalmasnak találta erre a célra, és az ifjú lapita király szerelemre lobbant az istennő iránt. Azonban Zeusz fülébe jutott a találka híre, és egy felhőből megformázta Héra alakját, majd ezt elküldte a légyottra. Ixión pedig nem sokat tétlenkedett, és lefeküdt a felhő-istennővel. Ebből a vad románcból született Kentaur, aki előszeretettel közösült vadlovak kancáival, s így félig ember félig ló alakú teremtmények jöttek a világra, akiket apjuk saját országában telepített le.
A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy Peirithoosz lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát.
Hol találkozhattok velük?


L



mint Lidérc
A lidérc (lüdérc, lúdvérc, lederc, lidroc, lidröc stb) az ősi magyar mitológia egyik mitikus lénye, mely a néphagyományban szélesen elterjedt.[1] Valójában több, egymástól bizonyos fokig megkülönböztethető és több esetben területileg is elkülönülő mesebeli lény gyűjtőfogalma, amelyek azonban egy vagy több ismertetőjegyük révén összefüggnek egymással. Hogy eredetük mennyiben volt valaha közös, nem világos. Az elnevezések különbözőek lehetnek, de minden nép folklórja megegyezik abban, bármilyen hasznos is lehet, gonosz természete miatt minél hamarabb meg kell szabadulni tőle.
Hol találkozhattok vele?
  • J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényében a Gonosz szolgáit, a nazgulokat a szerző is „Ringwraith”-ként (Gyűrű+lidérc) fordította, ennek megfelelően a magyar fordításban is gyűrűlidércnek nevezik őket.
  • Wass Albert Se szentek, se hősök című regényében a lidérc a mocsár felett megjelenő fényként jelenik meg újra és újra egy nő képében. Éjről éjre közeledik a kunyhóhoz, melyben Broszkoj, a sötét múltú egyszerű halász él, mígnem egy reggel csak üresen imbolygó csónakját találják a tavon. Az egyetlen nyom egy 80 centis női hajszál a csónak repedéseiben…
  • Tamási Áron Jégtörő Mátyás című regényében szereplőként jelenik meg a lidérc, a regény tüzetesen foglalkozik a lidérccel, mint a népi mondavilág alakjával.

M



mint Mágia

"A mágia a legmagasztosabb, abszolút és isteni bölcsessége a természeti filozófiának"[1]
A mágia a hétköznapi nyelvben varázslást jelent, néha bűvészeket is a mágus névvel szokták illetni. Általánosan a következőképp jellemezhető: az elme természetfeletti módon hatást gyakorol a világra, valamely kívánt hatás elérése érdekében.

A szimpátia elve

Ezen elv azt feltételezi, hogy dolgok a távolból titkos szimpátia útján hatnak egymásra, és hogy az impulzus átvihető az egyikről a másikra, ezen hasonlóság felhasználásával.
Törvényei:
  • a tudás törvénye;
  • a hasonlóság törvénye (homeopatikus mágia);
  • a kapcsolat törvénye (átviteli mágia);

A tudás törvénye

E törvény azt jelenti, hogy egy bizonyos dolog vagy létező ismerete hatalmat biztosít fölötte (amint az atom belső szerkezetének ismerete lehetővé teszi a fizikusok számára, hogy energiát nyerjenek belőle). Ennek értelmében a tudás hatalmat jelent.

A hasonlóság törvénye

A varázsló egy cselekményt utánoz, amelynek segítségével egy bizonyos kívánt hatást szándékszik létrehozni. Ez a fajta mágia nevezhető ezért homeopatikus vagy mímelő mágiának is. A varázsló a szertartásokon keresztül a természet működését igyekszik befolyásolni. Ez a mágia a hasonló hasonlót szül állításon alapszik.[2] Minden olyan mágikus aktus, mely a makrokozmosz mikrokozmoszban való kicsinyített leképezését jelenti, a homeopatikus mágia körébe tartozik (az asztrológia és a voodoo baba a legismertebb formái).

A visszafordítás törvénye

Minden, ami megtehető, vissza is fordítható. Erre az állításra épül a visszafordítás törvénye. Ami létrejött lerombolható, s ami leromboltatott úrja létrehozható. A mágia ezen törvényét kiegészíti az entrópia-elv (mely a fizika tudományának is alaptörvénye - a termodinamika második törvénye).

A varázslás típusai

A varázslás, aszerint, hogy ki hajtja végre gyakorlatilag azt, két típusba sorolható:
  • Közvetett: a mágus mindössze közvetíti a kérést, a hatalom az istenség kezében marad.
  • Közvetlen: a mágikus hatalom a mágus kezében összpontosul, ő hatja azt végre.

A mágikus rítusok osztályozása

A mágikus rítusok a hatáskifejtés módja és általános filozófiájuk alapján három csoportba oszthatók:
  • Természeti mágia: a mágia legősibb formája, megtalálhatók benne mind a közvetett, mind a közvetlen varázslás elemei.
  • Papi (szakrális) mágia: a közvetett varázslásra épülő mágiaforma, melyben a varázslást egy felsőbbrendű hatalom hajtja végre.
  • Misztikus (vagy hermetikus) mágia: közvetlen varázslás által a mágus maga hajtja végre a varázslatot.
A papi és misztikus mágia a természeti mágiából fejlődött ki, ám a különválás idejét nem lehet pontosan meghatározni, népenként jelentősen eltér. A három mágiaforma gyakran létezett (vagy létezik) egymás mellett, nem zárják ki egymást.

N



mint Nimfa
A nimfák görög mitológiai nőalakok – a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. A nimfák különösen szép helyekhez vagy tájakhoz kötődnek; otthonaik a hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; dús réteken táncolnak, virágos mezőkön pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai az életerős szatírok szerelmi vágyainak – az élet mozgalmasságát mutatják be. Istenek, istennők kísérői; ők Artemisz vadásznői, Apollón prófétái, Dionüszosz – a mulatozás és a fák istenének – partnerei (sőt, Dionüszosz szerelme, Alphesziboia is nimfa), megjelennek a pásztoristenek, Pán és Hermész oldalán, de szívesen rajta felejtik szemüket a szép, délceg halandókon is.
Az eredeti görög νύμφη szó több értelmű. Jelentései: „menyasszony”, „elfátyolozott”, „rózsabimbó” [1] és "kiteljesedés"; latin megfelelője a nubere jelentése „férjhez menni”. Ezek alapján elnevezésük a fiatalságot és a házasulandó kort, a férficsókra érett lányt jelöli.
Az eredeti görög νύμφη (nü-m-fé) szó több értelmű. Nimfa=tündérlány, mai szóhasználattal. Nő/nü/nu/ni számos nyelven lány/asszony jelentésű.
Numfa -→ Nu-m-fae, Nu=Nő fae=tündér
A nimfák különböző csoportjai az általuk megszemélyesített természeti erők mentén alakultak ki. Neveik változatos és jóságos szerepükkel függenek össze – „valamennyi női név eredete egyszerű melléknév, amely megegyezik a nympha lényegével, bár eredendően nem létezett ortodox, kimerítő osztályozás e tünékeny teremtmények között.”[2]
·        Leuce (fehér nyárfa)
·        Epimeliad (almafa)
  • Vízi Nimfák
    • Heleaszok (lápok)
    • Ókeaniszok (Ókeanosz és Téthüsz lányai, leginkább a sós vizek)
    • Néreidák (Néreusz lányai, lakóhelyük a Földközi-tenger)
    • Naiaszok (jellemzően a friss vizek)
      • Crinaeae (kutak)
      • Limnadok vagy Limnatidák (tavak)
      • Pegaeae (források)
      • Potameidák (folyók)
      • Eleionomae (mocsarak)
  • Egyéb

O



mint ?

Ö



mint Ördög
Ördög = Sátán
A sátán (héberül שָׂטָן szátán, eredeti jelentése vádló; görögül σαταν szatan, latinul satanas; arabul شيطانsajtán) a zsidó, keresztény és muzulmán vallásban szereplő alak. Találkozunk vele a Bibliában, a Koránban és egyes apokrif iratokban. Az Ószövetségben több említés is történik róla. Az Újszövetségben Jézus és az apostolok igen gyakran említik, azonban itt is csupán két apró felvilágosítást kapunk a kilétéről. Eszerint lázadó, bukott angyal, aki Isten és az emberiség ellensége. A kereszténység modern irányzatai szerint nem valóságos személy, hanem a szívünkben lakó gonoszság szimbóluma.
A Biblia szerint a sátán azonos az „Ördöggel” (avagy az ördögök fejedelmével). A középkor óta gyakran azonosítják Azazellel, Belzebubbal, Beliállal, Samaellel, Mefisztóval, Luciferrel és a Bibliában vagy a pogány mitológiákban szereplő más démonokkal és istenekkel is. A Bibliából vett kifejezésekkel gyakran nevezik Kísértőnek, a Gonosznak, e világ istenének, hazugságok atyjának, a sötétség fejedelmének is.
A nevét egyes keresztény egyházak szóhasználatában névelő nélkül, személynévként használják, például: Sátán Isten ellensége.

A sátán a filmekben [szerkesztés]

A sátánt egy multinacionális ügyvédi iroda irányítója testesíti meg Az ördög ügyvédje című filmben (Al Pacino alakítása).
A sátán megidézése több horrorfilm témája. Roman Polański például két ilyen témájú filmet is készített. A Rosemary gyermeke című film főhősnője (Mia Farrow) gyermekét a sátántól szüli és az annak szolgájává válik. Ugyancsak Polanski filmje A kilencedik kapu, amelynek főhőse a sátán megidézésére alkalmas könyvet kutat. A Constantine – A démonvadász című filmben a sátán emberi alakot ölt.
Az Ómen illetve az Ördögűző sorozat központi szereplője is a sátán (bár előbbi inkább az Antrikrisztus kissé eltérő szerepét állítja középpontba). A sátán fontos szereplője a Supernatural című sorozatnak ahol Lucifer néven az apokalipszis eljövetelét akarja végrahajtani. A sátán a South Park című rajzfilmsorozatban is visszatérő szereplő.
A Doctor Who című sci-fi sorozat "The Impossible Planet", és a "The Satan Pit" című epizódjaiban is a Sátán a főellenség.
A Letaszítva című filmben a sátánt Azazelként mutatják be mint a testek között vándorolni képes gonosz szellemet.

P



Mint  Párkák
(latinul: parcae) a görög mitológiából ismert Moirák római megfelelői; sorsistennők, akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát. Hatalmukban áll megakadályozni az istenek akaratának érvényesülését is.
Nona (a görög mitológiában Klóthó) az emberi élet fonalát fonja, Decima (Lakheszisz) ereszti hozzá a szöszt, és végül Morta (Atroposz) vágja el a fonalat. Méltóságteli nőalakokként ábrázolják őket. Néha jogarral láthatók, amint egy irattekercsben olvasnak; máskor Nona fon, Decima sorsot húz, vagy a slílussal a globusra mutat, Morta pedig egy napórára mutat.
Hol talákozhattok velük?
  • Kiss Beatrix: A kék hold varázsa
  • Stephenie Meyer: Breking dawn



R



Mint ?

S



mint Sárkány

A sárkány egy mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllő, mágikus vagy spirituális tulajdonságokkal. A fantasy műfaj terjedésének hála a sárkányok nagyon népszerűek manapság (többen a fantasy szimbólumának tekintik őket). Megtalálhatjuk őket a Dragonlance, A Gyűrűk Ura és megannyi más klasszikus írásban. Lehetnek kiemelkedően jóságos, vagy kegyetlenül gonosz lények is (angyali-ördögi kettősség)[2] [3]. Többnyire epikus mellék- vagy főszereplők minden esetben, akik a történetet túlvilági szinten képesek befolyásolni. Alakváltóként a humán szereplők érzelmi szálaiba is gyakran belefolynak. Szerepjátékokban, mint a klasszikus asztali Dungeons and Dragons és a pld az erre a szabályrendszerre épülő számítógépes játékban Neverwinter Nightsban[4] „ki is játszható” karakterek, ahol így a játékosok akár sárkánybőrbe bújva is alakíthatják a játék menetét.
Hol találkozhattok vele?
Ismeretlen nevű sárkány:
mint Sellő
A sellők avagy hableányok mitológiai lények. Olyan leányok, akiknek a teste halfarokban végződik. A görögök najádoknak vagy néreiszeknek hívják őket. Egyesek a sellőket a szirénekkel is rokonítják, ez a feltételezés azonban téves, mert a szirének nem sellők, hanem madártestű asszonyok. A mai világ felfogása szerint ilyen lények nem léteznek, de az ókorban több hajós is látni vélte őket. A sellők rokonai a najádok. Egy najád abban különbözik a sellőtől, hogy kicsit hegyesebb a feje, a karját pedig halpikkelyek borítják, valamint abban, hogy a najádok sosem öregszenek meg, tehát mindig fiatalok maradnak. A német mitológiában nixa, meluzina és undine néven szerepelnek hasonló lények. A meluzináknak két halfarkuk van, sokszor szerepelnek a heraldikában.
Hol találkozhattok velük?

T



mint Tűzmadár

A Tűzmadár a keleti szláv mitológia csodálatos madara. Az orosz varázsmese szerint minden egyes tolla „olyan csodálatos és csillogó, hogy ha sötét szobába vitték be, úgy világított, mintha abban a szobában gyertyák sokaságát gyújtották volna meg”. A tűzmadár aranykalitkája, aranyszíne azzal van összefüggésben, hogy a madár egy másik királyságból („hetedhét országon túlról”) repült ide, ahonnan mindaz származik, ami aranyszínűre van festve. A tűzmadár a rabló szerepében is feltűnhet, ebben az esetben a tüzes kígyóhoz közelít: elhurcolja a mese hősének anyját, „hetedhét országon túlra”.
Sztravinszkij 1910-ben írta meg A tűzmadár című balettjét.
mint Tündér
A tündérek, mint csodás mitológiai és mesei alakok igen népes családfát és szerteágazó történetet tudhatnak magukénak. Maga az alak szinte minden népnél megtalálható valamilyen formában. Az indiai népektől az irániakon át a kínaiakig egyaránt előfordulnak a hiedelemvilágokban olyan varázslatos lények, melyek ártó vagy jó szándékúak, és a létezés egy magasabb, vagy legalábbis embertől különálló részén foglalnak helyet, ugyanakkor az isteni szférát még nem érik el. Az európai folklórban betöltött helyük és megformálásuk korszakonként változó, de népenként, ha nem is egyforma, azért legalábbis hasonló. Ennek oka elsősorban történelmi, a görög kultúra rómaiba történő átszivárgásának, a római birodalom terjeszkedésének, majd a középkori keresztény egyház egységesítő törekvéseinek, valamint a reneszánsz antikvitás iránti tiszteletének köszönhető.
Az angol/ír tündéreket elsősorban a kelta mitológia hiedelemvilága formálta. Maga a szó, fairy ma a köztudatban, angolszász nyelvterületen egy olyan apró tündért jelent mely szárnyakkal rendelkezik, megvan a maga különálló kis világa, emberekkel csak kivételes alkalmakkor érintkezik, nagyon hasonló az ír mesék igen kedvelt csínytevő, kincsőrző manójához. Az ír-kelta tündérek világa azonban nem ilyen egyszerű. Rengeteg fajtáját különböztetik meg: banshee (halálhírnök), finn (csínytevő szellem), gnoll, gnóm, kobold, bányamanó, brownie vagy bwca, és még rengeteg a tündérektől nehezen megkülönböztethető szellem, törpe, vízi tündér, sellő és egyéb furcsa félszerzet. A írek történelmében és a mitológiájában is változatos képet mutatnak ezek a lények. A szigeten élő, az Ír szigetet az ír-gaelek előtt benépesítő varázserejű népek harcát és emlékét az ún. mitológiai ciklus, mondakör őrzi. Ebben nagy szerepet kapnak az akkor élt varázslatos lények, akik az ír hódítás után földalatti üregekben és barlangokban élő tündérnéppé, a sídekké váltak. Ennek a népnek (melyet korábban Tuatha Dé Danannak is neveztek) az uralkodója, a Dagda és leszármazottai továbbra is központi helyet kaptak az írek életében és mesevilágában, például több történetükben is szerepel a király fia, Aengus, aki egyszer csellel elfoglalta apja palotáját (a Brugh na Bóinnet – feltehetőleg ma a Newgrange-ként ismert kamrasír), de később szerelméhez hasonlóan ő is hattyúvá változik, hogy örökre vele maradhasson ( a hattyúvá válás motívuma a Csongor és Tündében ill. az Árgírusban is feltűnik ). Birodalmaikhoz az írek gyakran a túlvilág fogalmát is kötik. Sokféle ilyen birodalmat ismer az ír hagyomány, melyek közül néhány jelentősebb: Tír na nÓg (az Ifjúság Földje), Tír Tairngire (az Ígéret Földje), Tír na mBan (a Nők Földje). Egy másik mondakör Avalon birodalmával is foglalkozik, mely szintén a tündérek varázslata által az emberek számára nem látható, nehezen elérhető.

U



mint Unikornis

Ófranciául unicorne. Latinul unicornis. Jelentése:
egy-szarvú, unus: egy, cornu: szarv. Mesebeli állat, hasonlatos egy lóhoz, amely szarvat visel.
Az unikornis kezdetben több állat alakjában is ismert volt (sárkány, vadszamár, antilop, orrszarvú: keveredtek is), de később többnyire szépséges fehér lovacskának ábrázolták; úgy, hogy homlokán hosszú, tekervényes szarv díszlik. a legendák szerint járása nesztelen, nem tapossa el a füvet, tavasz az aurája, és érzékisége elnyomja vadságát. Leonardo da Vinci ezzel az érzékiséggel magyarázta, hogy ha az unikornis egy lány ölébe hajtja a fejét, elejthetik a vadászok.
V



mint Vámpír
A vámpír kifejezés egy nagyon összetett és sokrétű fogalmat takar.
A köztudatban a 'vámpír' szó főként egy misztikus, vérivó, emberforma lényt takar, ám hiba lenne ennyire szűk látókörűen vizsgálni a témát.
„Vámpirizmus”nak azt nevezzük, amikor egy adott lény más lényektől nyer valamilyen formában energiát. Ez lehet nyers, rögtön hasznosítható energia, közvetlen az energiaforrásból, ekkor energia-vámpírizmusról van szó. Lehet a vér, mint életesszencia a tárgya, ez diabolikus vámpírizmus, amit értelmezhetünk egyfajta kannibalizmusként. Vámpirizmus alatt leggyakoribban a vérivással kapcsolatos vámpirizmust értik.
A démonikus vérszívók, hasonlóan a lidércekhez, alakváltókhoz alapvetően nem emberi formájúak. (ld.: démon, lidérc, alakváltó)
A szellemek és boszorkányok, akikhez vérivást kötnek, már szinte kivétel nélkül humanoid formájúak, vagy általánosságban mondhatjuk, hogy főként emberi alakban vannak (elsődleges forma), de szinte kivétel nélkül tudnak alakot váltani.
Nem hálás feladat olyan témát boncolgatni, amiben elnevezések és skatulyák, nézőpontok közötti különbségekről van szó, de ez mit sem változtat a tényen, hogy a vámpírizmus majdnem minden kultúrában jelen van. És ha más alapelveket vallunk is, attól még ugyanazon ismeretlent próbáljuk jobban megérteni, próbáljuk magunkat felvértezni ellene. Azonban az igazság az, hogy ahogyan az átlagos emberi kultúra változik, fejlődik, átalakul, úgy a vámpírok és más képzelt, vagy valós lények világa is párhuzamosan ugyanezt teszi. Ezt lehet egyfajta evolúciónak is tekinteni.
A vámpír, a vérszívó, a vérivó lény motívuma azonban olyan eleme az emberiség mondáinak, hogy a földön élő valamennyi nép kultúrájában megtalálható, kivétel nélkül.
A vámpír alakja erősen összekötődik a vér motívumával, tekintve, hogy a vámpír (már) halott és fél-létének fenntartásához vérre, ergo életre van szüksége az életben maradáshoz. A kereszténység felbukkanásával a vámpír alakja még szorosabban összekötődött az ördöggel és a gonosszal és a népi motívumokba bekerült elűzésének keresztényi jellege is.
A vámpírok gyakori szereplők a horror- és fantasy- irodalomban és filmekben.A legtöbb könyvben, filmben, fantasy-ban a vámpírok (kizárólagos) tápláléka a(z emberi) vér, mely szükséges az életben maradásukhoz. Rend szerint a nyakon keresztül szívják ki, de történhet csuklón vagy más testtájékon keresztül is. Ezen történetek szerint a vámpírok számára a vér maga az élet. Ha bizonyos időn belül nem jutnak elegendő vérhez,legyengülnek és vagy meghalnak, vagy torpornak is nevezett mélyálomba süllyednek. Ha egy vámpír vért szívott, egyes szemszög alapján két árulkodó kis sebhely marad utána, főleg az újabb nézetek szerint azonban ha a vámpír megnyalja a sebet, akkor az nyomtalanul begyógyul.
Hol találkozhattok velük?
Noha rengeteg vámpír-történet létezik és számos újabb mű jelenik minden évben, az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, kiemelve a legmarkánsabb filmeket, regényeket, a lehető legjobban igyekezve bemutatni a téma széleskörűségét:
W


mint Warlock
A warlock boszorkánymester, aki a jó boszorkányok hatalmára áhítozik. Haláluk után képes elszívni azt és felhasználni a nagyobb hatalom megszerzése érdekében. A gonosz boszorkányok megtestesítőjeként van jelen a mitológiában. Hatalma minden esetben a fekete mágiához kötődik.
Találkozhatunk velük többek közt:


Z


mint ?
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Moonlight-Holdfény

Moonlight-Holdfény
Vanessa Stenton, a fiatal különc lány költözni kényszerül szülei miatt. Ám Oxnard óriási titkot tartogat számára. Hirtelen az élete hátra arcot vesz és kénytelen dönteni mi ér neki többet, a saját élete vagy a szerettei biztonsága. Siena felbukkanása minden kételyt eloszlat a lányban. mikor minden reménytelennek tűnik és sötétnek csak a szerelem és a barátság képes utat mutatni. A hold boszorkányainak összecsapása az életért.

Starlight-Csillagfény

Starlight-Csillagfény
Nessie kalandos harca után azt hiszi véget ért az élete de barátnői nem hagyják hogy meghaljon. miután visszatér a halátorkából boldogan él tovább barátnőivel és Adam-mel. minden visszatér a régikerékvágásba. Ám Nessie-ben továbbra is ott él a gondolat hogy talán ő a próféciák boszorkánya és hogy egy harc még hátra van. nem is téved mert Balthazar Siena egykori jobbkeze bosszút forral ellene. eközben az 50. kékhold egyre csak közeleg és Adam a fény és sötétség határára kényszerül hogy eldöntse melyik éne az erősebb. Nessie pedig úgy dönt hogy ha Adam nem tud dönteni ő inkább meghal. Egy utolsó harc mikor már a csillagok is veszélyben vannak és erejük egyre csak fogy mert a fény talán örökre el fog tűnni. Vagy mégsem?

A bosszú démona

A bosszú démona
Lucy élete gyökerestül megváltozik, mikor szüleit meggyilkolják, ő pedig nevelőintézetbe kerül. Bár tudja, ki volt a gyilkos, úg dönt senkinek sem árulja el ezt a titkot, még Jay-nek sem akivel az intézetben életre szóló barátságot kötnek, de asors közbe szól. Eltelik 8 év, Lucy és Jay is felnőnek, és már nagyon is más utakon járnak, de a végzet elől nem könnyű elmenekülni, főleg ha az a végzeted, hogy megöld azt az embert akit mindennél jobban szeretsz. Eluralkodhat a bosszú feletted, még ha igaz szerelemröl van is szó? És mi van, ha engedsz ennek a sötét démonnak? A lelked talán a sötétség mélyébe fog veszni, hacsak...

Lélekfoszlány

Lélekfoszlány
A fiatal lányt, Stellát óriási katasztrófa éri. Meg hal a nővére. Stella egyedül marad a gondolataival és emlékeivel míg a temetésen furcsa dolog történik. Rájön hogy nincs egyedül a testében. Nővére szelleme nem tud nyugodni míg el nem intéz mindent az élők sorában. Ehhez viszont testre van szüksége. Az egyre furább történések után Stella rájön hogy testvére nem természetes okok miatt halt meg, és hogy ezeknek közük Ronnie rejtélyesen eltűnt dokumentumaihoz. Stella ördögi táncban találja magát, hogy megvédje az életét. Vajon ki áll Ronnie halálának hatterében, és vajon Stella tényleg az igazi énjét ismerte nővérének. Most minden kiderül!

Light and dark

Light and dark
Bella és Edward már megkapták a boldogságukat, ám lányuk napról napra csak növekszik. Mindössze hétéves de már kész nő vált belőle és olyan érzései támadnak amiket nem ért. Jacob is hasonló érzéseket táplál Nessie iránt de egyikük sem meri elárulni az érzéseit a másiknak. Eközben Nessie kezdi úgy érezni hogy Jake csak a bevésődés miatt van vele. mikor kettejük közt elcsattan az első csók mindketten rádöbbennek hogy ez nem csak egy furcsa kötődés hanem igaz szerelem. De arra nem számítanak hogy eközben Volterra falai közt újabb látogatást terveznek Forks-ba.Újabb harc kezdődik a szerelemért. A nap még nem kelt föl, a kaland folytatódik.

Ha valami nem világos :D

Ingyenes online weboldal és szöveg fordítás angolról magyar nyelvre.





Üzemeltető: Blogger.

Kövess Facebookon is :)

Kiss Bella blogja

Reklámozd a saját oldaladat is